"Gyöngyszem a Karancs lábánál"
Karancslapujtő község
  • Településünk
    • Településünk története
    • Térkép
    • Lakossági adatok
    • Látnivalók
    • Nógrádikum
  • Önkormányzat
    • Testület
    • Bizottságok
    • Munkaterv
    • Testületi ülések és jegyzőkönyvek
    • Beszámoló az önkormányzat munkájáról
    • Szabályzatok
    • Rendeletek
    • Esélyegyenlőségi program
    • Díszpolgárok, díjazottak
    • Önkormányzati Hivatali Portál
    • Közbeszerzés
    • Településképi arculati kézikönyv
  • Hivatal
    • Jegyző
    • Ügyintézők
    • Ügyfélfogadások rendje
    • Házipénztár rendje
    • Jegyzői nyilvántartások
    • Elektronikus ügyintézés
    • Formanyomtatványok
    • Vízjogi engedélyezési eljárás
    • Adatkezelési tájékoztató
    • Választás 2022
  • Intézmények
    • Iskola
    • Óvoda
    • Művelődési ház és könyvtár
    • Háziorvosi rendelők
    • Fogorvosi rendelők
    • Védőnő
    • Közösségi és intézményi színtér
  • Civil szervezetek, egyházak
    • Karancslapujtőért Alapítvány
    • Karancs Kápolna Alapítvány
    • Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány
    • Karancs Kincse Közhasznú Egyesület
    • Duci Csapat Egyesület
    • Karancsvölgyi Jótevők Egyesülete
    • Nyárutó Nyugdíjas Klub
    • Karancslapujtő Polgárőr Egyesület
    • Kiáltó Szó Civil Egyesület
    • Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület
    • Karancs Modellező Egyesület
    • Evangélikus Egyház
    • Római Katolikus Egyház
  • Pályázatok
    • Futó pályázatok
    • Fenntartási időszakban lévők
    • Magyar Falu Program
    • Fotók a munkálatokról
    • Álláspályázatok
    • KARFI pályázat
    • BURSA Hungarica
  • Képgaléria
    • 2022
    • 2021
    • 2020
    • 2019
    • 2018
    • 2017
    • 2016
    • 2015
  • Videók
    • 2020
  • Információk
    • Kitekintés a világhálóra
    • Eseménynaptár
    • Sportélet
    • Busz menetrend
    • Lapujtői Hírek
    • Információk
    • Hirdetmények
  • Kapcsolat
  • Koronavírus
    • Információk - Közlemények
    • Polgármesteri határozatok
    • Segítség fogyatékkal élők számára
    • Tájékoztató vállalkozóknak
    • Kérdések és válaszok az új koronavírusról
    • Hazaérkezőkkel kapcsolatos tájékoztatás
    • Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel
    • Tájékoztatók - Infografikák
 
  • Pályázatok
  • Futó pályázatok
  • KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2016-00466
  • TOP-2.1.3-15-NG1-2016-00045
  • TOP-1.1.1-16-NG1-2017-00003
  • TOP-3.2.1-16-NG1-2017-00063
  • TOP-1.4.1-19-NG1-2019-00015
  • TOP-3.2.1-16-NG1-2017-00076
  • TOP-5.3.1.-16-NG1-2017-00010
  • TOP-3.1.1-15-NG1-2016-00007
  • TOP-1.4.1-15-NG1-2016-00010
  • TOP-4.1.1-15-NG1-2016-00005
  • EFOP-3.3.2-16-2016-00097
 

TOP-5.3.1.-16-NG1-2017-00010

Helyi identitásfejlesztés a Karancs- völgyében

Karancsság, Karancs-völgye – több névvel is illeti ezt a gyönyörű természeti környezetet az itt élő lakosság. Mikszáth Kálmán „Palóc Olymposnak” keresztelte az andezit-hegységet, minden nézőpontból érvényesülő hármas csúcsának látványa miatt. A hegység kialakulása meglehetősen ritka geológiai folyamat eredménye: a felszín alatti vulkáni kitörés során a láva nem került a felszínre, hanem egyszerűen megemelte a felette tornyosuló márgás kőzetet, ami jellegzetes formavilágot hozott létre. A hegységet éles gerincek, meredek oldalak és mély völgyek szépséges formavilága jellemzi. A vulkáni kúpok (Salgó, Somoskő, Szilváskő stb.) tetőjéről pedig lenyűgöző kilátás tárul elénk, amelyben egyetlen tekintettel befogható a világ Gömörtől és a Tátrától egészen a Börzsönyig.

Karancsvölgye Nógrád megye északi részén, Salgótarjántól 9 km-re ÉNY-ra, a Dobroda patak völgyében található, kizárólag közúton közelíthető meg, Karancslapujtő a közel háromezer fős lakosságával a mikrotérség legnagyobb települése, központja. A természeti szépségekben gazdag terület ÉK-i részén kisebb-nagyobb hegyvonulatok húzódnak. Kiemelkedik közülük a 729 m magas Karancs, melynek egyik csúcsán található Margit-kápolna, egy rendkívüli történelmi és vallási emlék, melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolna-hegy a bronzkorban erődítményként szolgált. A hagyományok szerint a kápolnát IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől. A kápolna búcsújáró hely volt és remete is lakott itt. Az épület romjainak helyén 1990-91-ben Szőllős Géza Karancsaljai lakos kezdeményezésére épült újjá a kápolna.Az első írásos emlék a völgyből 1303-ból származik, de a falu határában talált honfoglalás kori sírleletek régebbi letelepedésre engednek következtetni. A X. századból származó, nemzetségfői rangra utaló fémveretek és fegyverek mellett a legértékesebb lelet egy férfi díszöv volt.

Karancskeszi szintén meghatározó települése a Karancs- Dobroda völgyének. Ős idők óta lakott terület, a Zách nemzetség birtoka volt. Közigazgatási határa a település északi részén Szlovákiával határos. A 20. század közepéig szénbányászata jelentős volt, és gőzmalom is üzemelt a faluban. A település területén talált régészeti leleteket a Nemzeti Múzeum őrzi. Műemlék épületei: Szent Mihály r.k. templom, és a Záhorszky-Prónai kúria. Mindkét épület barokk stílusú, a 18. században nyerték el mai formájukat. A templom szentélyének falrészletei 13. században már álltak. Karancskeszi szülöttje Platthy József, aki az 1936-os Berlini olimpián díjugratásban bronzérmes lett. Családi sírboltjuk a község temetőjében található. Közigazgatásilag Karancskeszi részét képezik László-völgy puszta és Marakodi puszta település részek. Az ott lakók kisebb helyi közösségekben élik ünnepeiket, templom is van Marakodin. A helyi kezdeményezéseket, egyedi elképzeléseket, lakóközösségre jellemző megjelenést Karancskeszi önkormányzata eddig is támogatta. A pályázat adta lehetőségek kihasználásával a rendezvények bekapcsolhatók nemcsak Karancskeszi, hanem az egész Karancs-völgy körébe. Fontos, hogy megismertessük saját magunkat, és ugyanolyan fontos, hogy megismerjük szomszédjaink értékeit, a térségben élők problémáit. Az identitás érvényesülése közös boldogulásunk záloga.

A tematikát a Karancs-völgyi kultúra és identitás adja, érintve a kultúra különböző területeit. Felhasználásra és tovább gondolásra kerülnek a helyi, térségi ill. megyei értéktárak. Új tananyagtartalmak, tematikák és módszerek kerülnek kidolgozásra, melyek a későbbiekben felhasználhatóvá válnak a projekt keretein kívül is. A településen élő fiatalokat bevonva a művészeti foglalkozásokba saját alkotásaikkal, létrehozott szellemi termékeikkel közvetítik saját értékeiket. Lehetőség van a településeket láncszerűen összekapcsolni, ilyen módon erősíteni a helyi kapcsolatokat, összefogást. A művészeti programok által megélhetővé válik a palóc identitás a fiatalok számára, ugyanakkor kapcsolatot teremt a különböző generációk között.



© 2016 Karancslapujtő Község Önkormányzata