Helyi identitásfejlesztés a Karancs- völgyében

Karancsság, Karancs-völgye – több névvel is illeti ezt a gyönyörű természeti környezetet az itt élő lakosság. Mikszáth Kálmán „Palóc Olymposnak” keresztelte az andezit-hegységet, minden nézőpontból érvényesülő hármas csúcsának látványa miatt. A hegység kialakulása meglehetősen ritka geológiai folyamat eredménye: a felszín alatti vulkáni kitörés során a láva nem került a felszínre, hanem egyszerűen megemelte a felette tornyosuló márgás kőzetet, ami jellegzetes formavilágot hozott létre. A hegységet éles gerincek, meredek oldalak és mély völgyek szépséges formavilága jellemzi. A vulkáni kúpok (Salgó, Somoskő, Szilváskő stb.) tetőjéről pedig lenyűgöző kilátás tárul elénk, amelyben egyetlen tekintettel befogható a világ Gömörtől és a Tátrától egészen a Börzsönyig.

Karancsvölgye Nógrád megye északi részén, Salgótarjántól 9 km-re ÉNY-ra, a Dobroda patak völgyében található, kizárólag közúton közelíthető meg, Karancslapujtő a közel háromezer fős lakosságával a mikrotérség legnagyobb települése, központja. A természeti szépségekben gazdag terület ÉK-i részén kisebb-nagyobb hegyvonulatok húzódnak. Kiemelkedik közülük a 729 m magas Karancs, melynek egyik csúcsán található Margit-kápolna, egy rendkívüli történelmi és vallási emlék, melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolna-hegy a bronzkorban erődítményként szolgált. A hagyományok szerint a kápolnát IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől. A kápolna búcsújáró hely volt és remete is lakott itt. Az épület romjainak helyén 1990-91-ben Szőllős Géza Karancsaljai lakos kezdeményezésére épült újjá a kápolna.Az első írásos emlék a völgyből 1303-ból származik, de a falu határában talált honfoglalás kori sírleletek régebbi letelepedésre engednek következtetni. A X. századból származó, nemzetségfői rangra utaló fémveretek és fegyverek mellett a legértékesebb lelet egy férfi díszöv volt.

Karancskeszi szintén meghatározó települése a Karancs- Dobroda völgyének. Ős idők óta lakott terület, a Zách nemzetség birtoka volt. Közigazgatási határa a település északi részén Szlovákiával határos. A 20. század közepéig szénbányászata jelentős volt, és gőzmalom is üzemelt a faluban. A település területén talált régészeti leleteket a Nemzeti Múzeum őrzi. Műemlék épületei: Szent Mihály r.k. templom, és a Záhorszky-Prónai kúria. Mindkét épület barokk stílusú, a 18. században nyerték el mai formájukat. A templom szentélyének falrészletei 13. században már álltak. Karancskeszi szülöttje Platthy József, aki az 1936-os Berlini olimpián díjugratásban bronzérmes lett. Családi sírboltjuk a község temetőjében található. Közigazgatásilag Karancskeszi részét képezik László-völgy puszta és Marakodi puszta település részek. Az ott lakók kisebb helyi közösségekben élik ünnepeiket, templom is van Marakodin. A helyi kezdeményezéseket, egyedi elképzeléseket, lakóközösségre jellemző megjelenést Karancskeszi önkormányzata eddig is támogatta. A pályázat adta lehetőségek kihasználásával a rendezvények bekapcsolhatók nemcsak Karancskeszi, hanem az egész Karancs-völgy körébe. Fontos, hogy megismertessük saját magunkat, és ugyanolyan fontos, hogy megismerjük szomszédjaink értékeit, a térségben élők problémáit. Az identitás érvényesülése közös boldogulásunk záloga.

A tematikát a Karancs-völgyi kultúra és identitás adja, érintve a kultúra különböző területeit. Felhasználásra és tovább gondolásra kerülnek a helyi, térségi ill. megyei értéktárak. Új tananyagtartalmak, tematikák és módszerek kerülnek kidolgozásra, melyek a későbbiekben felhasználhatóvá válnak a projekt keretein kívül is. A településen élő fiatalokat bevonva a művészeti foglalkozásokba saját alkotásaikkal, létrehozott szellemi termékeikkel közvetítik saját értékeiket. Lehetőség van a településeket láncszerűen összekapcsolni, ilyen módon erősíteni a helyi kapcsolatokat, összefogást. A művészeti programok által megélhetővé válik a palóc identitás a fiatalok számára, ugyanakkor kapcsolatot teremt a különböző generációk között.