Tájékoztató
FIGYELEM: Az Országgyűlés döntése alapján a bejelentési határidő 2020. december 31-re módosult!
a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról
A 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásával összefüggésben az alábbiakra hívjuk fel az érintettek figyelmét:
A kutak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízi létesítmények. A Vgtv. 28.§ (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása és a kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
A vízjogi engedélyezés általában kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. A jogszerűtlen, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
A hatályos jogszabályok alapján a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
- 500 m3 /év vízigénybevétel alatti,
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
- magánszemély a kérelmező,
- a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Ebben az esetben a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a Nógrád megye vonatkozásában illetékességgel rendelkező Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.
Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Összefoglalva tehát: minden egyes - 2018. január 01. napját megelőzően - engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmény vonatkozásában kell kérelmezni a vízjogi fennmaradási engedélyt. Vízkivételt biztosító vízi létesítménynek tekintendő például a fúrt -, az ásott -, a csápos kút, stb. A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja.
Ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt. Tehát, amíg a vízi létesítmény létezik, vagyis nem kerül szakszerűen eltömedékelésre, addig az eljárást le kell folytatni.
Amennyiben a létesítő és a tulajdonos személye elválik egymástól - a tulajdonviszonyok változása következtében -, úgy a jelenlegi tulajdonosnak kell a kérelmet benyújtania.
Engedélyezési eljárás lefolytatása:
A kérelem benyújtása előtt a tulajdonosnak tervdokumentációt kell készíttetni. Tervdokumentációt csak olyan szakember készíthet, aki megfelel a jogszabályban foglaltaknak, rendelkezik az ehhez szükséges végzettséggel, engedélyekkel.
Az engedélyezés iránti kérelem nyomtatványok a Közös Önkormányzati Hivatalban, valamint a karancsberényi Kirendeltségen elérhetőek. A tervdokumentáció elkészítésére jogosult szakemberektől az önkormányzat rendelkezik több árajánlattal is, igény esetén ezekről tájékoztatást adunk az érintetteknek. A tervdokumentáció elkészítése az árajánlatok szerint bruttó 25-30 ezer forintba kerül.
A kérelem, valamint a szükséges nyilatkozatok csak írásban terjeszthetők elő, postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján (hivatali kapu). Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek.
A kérelmező a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.
Aki 2018. december 31-ig nem kérelmezi a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kútra, annak 2019. január 1-töI vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
A fennmaradási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap.
Abban az esetben, ha a létesítő a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi és az engedély megadásának feltételei fennállnak, úgy mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól, tehát a kérelem benyújtása ezen időpontig illetékmentes.
A jelzett időpontot követően, azaz 2019. január 1-től előterjesztett kérelmek vonatkozásában 3.000 forint általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni.
Karancslapujtő, 2018. október 31.
Lantos Ibolya sk.
jegyző
