Az evangélikus templom egyhajós, torony nélküli, klasszicista stílusú épület. Tulajdonosa és kezelője az Evangélikus Egyházközség.

Fekvése: A község közepén álló, cipó alakú templomdomb északi oldalán, Lapujtő Komárom nevű falurészében épült, a mai Kossuth úton.

A lapujtői evangélikus templom építéséről és felszenteléséről Mocsáry Antal az alábbiakat írja Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statisztikai Esmertetése című művének I. kötetében, Lapujtő leírásában: "Ezen hegynek éjszaki oldalán nem régiben épült egy kis Evangelicum templom: 126 Ev.lélek van itten. Ezen kis templom fundamentuma első kövét Mart.30-kán 1819. tették le, és egy esztendőnek leforgása alatt, a szomszéd Evang. Uraknak bőkezűségek, és az Evang. lakosoknak szorgalmatos munkásságok által úgy felépült, hogy 20-ig Aug.1820. Lovich Ádám, Besztertzei Superintendens, idősb Geduly János Senior, és ennek fija Ifj. Geduly János akkor Sámsonházi Prédikátor által, nagy számmal egybe gyülekezett Uraságok jelenlétében, mindenek megelégedve, hallván a tanításokat, felszenteltetett." (Lapujtő, 31.helység) A reformációt követő kegyetlen protestánsüldözésnek II.József királyunk vetett véget. Türelmi Rendeletében (1781) vallásszabadságot hirdetett. Megengedte a templom, iskola és paplak építését, azzal a kikötéssel, hogy a protestáns templomnak ne legyen tornya és főutcára néző bejárata.

A templom bemutatása

Külseje: Kelet-nyugat irányban épült, egyszerű épület. A templom nyugati homlokzata háromszögű oromfallal, egyszerű párkánnyal készült. Ezen a részen van a templom bejárata.

Belseje: A templom egy kisméretű terem, mely félkörívben végződik. Lapos mennyezetű, fehérre meszelt falával, 2-2 kis oldalablakával, egyszerű, oszlopos, klasszicista oltárával, henger alakú szószékével típusa a XIX. század elején épült evangélikus templomoknak. A szószék is falazott, a templom építésének idejéből maradt fenn. A szentélyt hatszögű agyagkő burkolólapból képzett padló borítja. A szentély falain latin nyelvű, a templom alapkő letételével és felszentelésével kapcsolatos feliratok olvashatók.

A falazott, oszlopos műépítészeti megoldású klasszicista oltár félkörívű oromban végződik. A jelenlegi oltárkép 1985-ben került a templomba, címe: "Jézus az olajfák hegyén"Mustó János salgótarjáni festőművész alkotása. Mögötte áll a régebbi (eredeti) oltárkép, rajta a Magvető Jézus Krisztussal.

A kazettás mellvédű fakarzat csak 1870 után készült el. A templom belső falán baloldalt látható ifj. Endreffy Béla Sándor emléktáblája a fényképével, aki 1890. október 22-én született Lapujtőn és Szerbiában 1914.szeptember 26-án halt hősi halált. Az emléktáblát a szülei készítették, mellyen az alábbi vers olvasható:

" A hazáért haltál, idegenben pihensz, emlékedet jó fiú e kő s vigasztalhatatlan szüleid fájó szíve őrzi. A hazáért haltál, panaszunk hát nincsen. Áldassék az Isten!"

Ugyancsak a templom falán látható egy rajzolt nyitott könyv, melynek egyik lapján "alfa", a másik lapján "omega" betű áll, mely Jézus bemutatásáról szól, ki mondta:

"Én vagyok a kezdet és a vég!"

A szemben lévő fali rajzon pedig az áldozati bárány látható a győzelmi zászlóval, mely Keresztelő Szent János bizonyságtételét fogalmazza meg, mely így szól:

" Íme az Isten báránya, mely elveszi a világ bűneit!"

A templom eredeti állapotban maradt fenn, csupán állagmegóvást végeztek rajta több ízben.

Az utóbbi időben a templom nagyobb belső felújítása pályázati támogatásból és adományokból 2000-ben történt. Az ünnepélyes átadásra számos hívő jelenlétében 2000. október 21-én került sor. A szentelést Bozóródi Zoltán püspökhelyettes végezte. Legutóbb 2012-ben egyéni adományból, önkormányzati segítséggel került sor a vakolat belső javítására, festésre és a lépcső javítására. Ugyancsak egyéni adományból új oltárterítő is készült. A templom műemlékvédelem alatt áll. Törzsszám:5833,KÖH azonosító szám: 6670.

Harangláb

A templom melletti domboldalon lévő, négyzet alapú, fából készült harangláb 3 bronzharangnak ad otthont.

• A nagyharangot Isten dicsőségére öntötte Höning Frigyes harangöntő 1904-ben Aradon. A harangra vésett felirat így hangzik: "Az élőket hívom, a halottakat megsiratom."
• A középső harangot 1927-ben Scheltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. (száma:1927/5264) A rávésett vers így hangzik: "Szeretni tanítsd a szeretleneket, békítsd a békétleneket, nyugtasd meg a háborgókat, Istenhez kísérd a halottakat, vidd az Úrhoz a magyar bánatokat."
• A kisharangot (lélekharang) ugyancsak Scheltenhofer Frigyes fiai öntötték 1927-ben Sopronban, melyre az alábbi verset vésték:" Az égen át, légen át, ha száll a szavad, hirdesd a hit, remény, szeretetet, nyomán áldás fakad."

Az eredeti harangok közül I. világháború alatt kettőt vittek el katonai célokra. Ezeket adományokból pótolták az 1927-ben Sopronban készítettekkel. A harangokat ma is kézzel húzzák.

A harangláb is műemlékvédelem alatt áll.

A templom léte, története tanúságtétel, s ezt hirdeti az evangélikus köszönéssé vált 46. zsoltárból való idézet a bejárat fölött:

"Erős vár a mi Istenünk."